Tájház és látványtár

Községünk nevében a vámos előtag a középkori vámszedés jogára utal, míg az atya utótag a falu első tulajdonosainak nevéből eredhet. Az Árpádházi királyaink korában élt Gut-Keled nemzetség Atya családjának tulajdona volt területünk. Ebből a korból származik, a mára református, templomunk, melynek megtekintését ajánljuk figyelmükbe. A vámszedésnek, az elesett ősöknek és a hősi múltnak a feltételezett helyén emlékparkot építettünk. Kérem a tájház és a túloldali látványtár után tekintsék meg emlékparkunkat a templom felé haladva, majd a Gelénes felé vezető útról letérve látogassanak el a Büdyek várának, vadászkastélyának? romjaihoz. Ez a tájház ahol, most járnak a falusi életnek és a Büdy várnak, történelmünk dicső és kevésbé dicsőséges korszakainak a látnivalóit mutatja be szerény lehetőségeinknek megfelelően. 2005-ben az önkormányzat megvásárolta a portát, dr Berényi László elképzeléseinek megfelelően és a helybeliek szorgos munkával kerítést fontak, felújították az épületeket Szász József polgármester vezetésével. Berendeztük a tájházat 1950-es évekből származó bútorokkal, használati tárgyakkal. Később a lakásba a vám, rendvédelmi és hadtörténeti kiállítás került, melléképületbe és más lakásokba kerültek a tárgyi emlékek.

Ma a tájházban a vendégeket nyitott kapu, vámőrház és vámsorompó várja. A diófa árnyékában megpihenhetnek a látogatók a történelmi séta előtt. A vámot, mint belépődíjat a nyári konyhából kialakított helytörténeti szobában lehet megfizetni. Büdy tallér helyben saját éremveréssel alakítható ki. A legenda szerinti kincses láda mára kiürült változata várja az adományokat, a feltöltést a vitézek zsoldjára. A bejárat két oldalán láthatjuk Büdy Mihály és fia, ispánok festett képét. Ők építtették a falu határában 1500 körül a várat.


A sorompó előtt

Az út túloldalán található a Látványtár. További részletek a képtárban és az alábbi linken.

A “fekete láda” legendáját itt is elolvashatja!

Ma a tájházban a vendégeket nyitott kapu, vámőrház és vámsorompó várja. A diófa árnyékában megpihenhetnek a látogatók a történelmi séta előtt.

Tájház épülete


A vámot, mint belépődíjat a nyári konyhából kialakított helytörténeti szobában lehet megfizetni. Büdy tallér helyben saját éremveréssel alakítható ki. A legenda szerinti kincses láda mára kiürült változata várja az adományokat, a feltöltést a vitézek zsoldjára. A bejárat két oldalán láthatjuk Büdy Mihály és fia, ispánok festett képét. Ők építtették a falu határában 1500 körül a várat. A lakásban az előszobában vámos egyenruhák, rangjelzések, szeszmérő várja az érdeklődőket. A helytörténeti szobában a kincses ládák mellett, helyi írások, főúri szék, buzogány, lőfegyverek és a falon térképek, karcolatok találhatók a török hódoltság korából. Az 1222-es tatárjárás után a tatárok, majd évekig a törökök portyáztak hazánkban és Európa területén. Ekkor épülhetett a falu határában a védelmet biztosító vár. Más kutatók szerint Büdy Mihály Bereg megyei főispán vadászháza volt, a családja kényelmét szolgálta. Balra az ajtó mögött a korábbi évszázadokból az elkeseredett harcokról láthatunk képeket. Mellette ennek eszközei, előltöltős, kakasos, golyós lőfegyverek puskák és pisztolyok láthatók a középkorból. Érdekességük, hogy a vasszerkezetek megtisztítása, felújítása mellett a helybéli ügyeskezű férfiak faragták ki a markolatokat, tusákat. A sarokban a Büdy vár két lehetséges változatának rajzát láthatjuk 100 év különbséggel, eltérő szerzőktől. A színes térképoldal különlegessége az, hogy Európa fából készült a linómetszete az 1200-as években, melyről készült a másolat. A törökök előretolt futárainak jelentését összegezték a hátországban, ezért 50-100 km eltérésekkel tartalmazza a folyókat, hegyeket. Utólag mondhatjuk szerencsénkre. Ki tudja, pontos térképek birtokában hányszor fosztották volna ki hazánkat, égették volna fel termőföldjeinket. A hátsó szobában a szekrényben korabeli ágyú makettjét láthatjuk, kő és vas ágyúgolyókkal. Ilyennel és ezekkel rombolták le 1600 körül a Büdy-várat. A kincses ládában Büdy-tallér és érmek sokasága a helyszínen. A főúri szék fölött a vár keresztszemes kézimunkában kivarrt képe, Büdy Mihály és fia képe látható a rövid történetükkel. A falon, asztalon helytörténeti írások, a bejárati ajtón a vámszedés története olvasható. Községünk – a hagyományokat ápolva – a Vámosok Egyesületének tagja. Ezért a főépület múzeuma ma vám-, rendvédelmi és hadtörténeti állandó kiállításnak ad helyet.

Az előszobában a vámszedésnek állítottunk emléket. Vámosok egyenruháit, kitüntetéseit, a vámzárak számtalan változatát tekinthetik meg. Egyedi darab az üvegbe zárt egyenruha és fegyverzet. Itt őrizzük a vendégkönyvet az alapítók, a Vám és Pénzügyőrség vezetőinek és látogatóink bejegyzéseivel. Látható a szeszmérőóra és egyéb eszközök. A határőr egyenruhák mellett büszkén dicsekedhetünk Bencze József volt országos rendőrfőkapitányunk, és a VPOP utolsó parancsnokának dr Nagy Jánosnak a korábbi egyenruhájával. Jobbra az utca felé levő „tiszta” szobában található tárgyak alapján a rablótól a pandúron át rendőrig címet adhatnánk a látnivalóknak. Elsőkét a panoptikumhoz hasonló, TV-ből ismert figurák vonják magukra a tekinteteket. Jeles színészeink bábjai láthatók rendőr, csendőr, munkásőr egyenruhákban. Az utcai falon az 1956-os események áldozatai közül néhányuk fényképét láthatjuk meg. Az ajtótól balra a tárlóban külföldi rendvédelmi szervezetek zászlói, ajándék és felszerelési tárgyai láthatók. Balra a sarokban a rablók és pandúrokkal kapcsolatos emlékek után egy NSU gyártmányú szolgálati kerékpárt láthatunk. Az első világháborúban és a csendőrségnél rendszeresített közlekedési eszköz abban az időben elegendő volt a bűnöző elfogásához. A tárlóban lószerszámai, pisztolyok és puskák találhatók szintén általunk restaurált formában. A hétlövetű forgótáras pisztoly mellett található a hosszúcsövű, úgynevezett Dióverő puska, katonai ivó és étkezőedény és két páncélsisak, szurony.

Balra a rabló-pandúr sarokban fényképész szék található. A korabeli fotózáshoz hosszú ideig mozdulatlanul kellett maradni, amíg a magnézium fénye mellett elkészülhetett a kép. Fölötte neves rablókról emlékiratok láthatók. Az ablaknál Görbe Nóra színésznő viaszfigurája, Linda rendőri ruhája mellett külföldi rendőrségi makettek, kitüntetések, előtte tiszti nyereg található a lovasrendőrségtől. Jobbra az ajtó felé külföldi és belföldi egyensapkák, egyenruhák gyűjteményében gyönyörködhetünk.

hátsó szobában is elsődlegesen a hazai és külföldi határőr, vámos egyenruhák különböző díszes változatai ragadják el pillantásunkat. A helyiséget a honfoglalástól-napjaikig tartó háborús emlékszobának nevezhetjük. Balra az ajtó mögött kezdődik a kiállítás a honfoglaláskori írásokkal, térképekkel. Érdekes összehasonlítani a helytörténeti linómetszeti és az itt található térképet. A rajzon látható íj, vessző és tegez mellet a tárgyak beszerzésére, bemutatására is törekszünk. Diófa gyökeréből készült faragott kűrt lóg az ablak fölött. Szúró, vágó és lőfegyverek tucatját láthatjuk eredeti, használt formájukban. Sajátos az ablak mellett a szekrény tetejéről lelógó vadászrepülőgép gépágyújának zuhanás közben elgörbült csöve. Ez nem sarokfegyver, hanem a balesetben sérült meg, de az is lehetséges, hogy az intenzív használattól izzott fel és saját súlya miatt görbült meg. A szekrényekben a kézigránátok mellet nehéztüzérségi lövedékek hüvelye és magja látható, a szárnyasbomba, repeszbombák maradéka mellett. Kitüntetések, gránátok és forgópisztolyok mellett a fronton barkácsoló katonák készítette ajándéktárgyakat is láthatjuk esernyő és piszkavas tartó formájában. Az asztalon középen képeket találhatunk az 1848-as szabadságharcról, Kossuth Lajosról és Petőfi Sándorról. Megemlékezünk a dicsőséges Rákóczi fejedelemről és a kurucokról. A bejárati ajtó fölött az első és második világháború szomorú adatai mellett a békét kötő államfők képét láthatjuk.
Az üveges szekrényben id. Berényi László első világháborús eredeti kitüntetéseit láthatják középen, az unokája adta használatunkba bemutatás céljából, a viselésre jogosító okiratokkal. A vitrinben eredeti 48-as honvédsapka látható a forgópisztolyok és rakétapisztolyok mellett.


Egyenruhák



Az udvarona bejáratnál balra a pihenőpadok mögött egy aknavetőt láthatnak, az udvar közepén a fekete kerekes vastömeg egy cséplőgép meghajtásához használt áttételeket tartalmazó szöghajtómű. Korábban ugyanis gyakran keletkezett tűz a meghajtó gépekből kipattanó szikrától. A hoffer traktor oldalán egy nagy lendkerék volt, ami 10-20 méter hosszú bőrszíjjal vitte át a forgást a szöghajtón keresztül az ilyen módon távolabb került a meghajtás cséplőgépbe, csökkent a tűzveszély. A korabeli tűzoltás eszközeiből láthatók a piros lajtoskocsi és a kézi szivattyús fecskendő. Az udvar közepén gémes kút áll, fából készült ostorral és vödörrel. A verem, kas, baromfiudvar vesszőből fonott elemeit láthatjuk a kerítések gyakran készültek napraforgó szárából, kóróból. A lakó és melléképületek gyakran készültek akácfa karók közzé font hasonló elemekből, a tartósságukat növelte, ha törekes agyaggal betapasztották (paticsfal). A lakás után a melléképület(ek) következett a kemencével, itt is megtalálhatók.

A tájház tiszta szobája lejjebb szorult a múzeum, a fegyverkiállítás miatt, de itt is hűen mutatja be az egyszerű, praktikus életet a berendezés. Keresztszemes párna, terítő a szokásos beregi díszítés. A díszpárna és terítő sajátossága, hogy az ajándékozó Szabó Gézáné sz. Berényi Olga helyben termesztett kenderből szőtte-fonta az anyagát és a tulipános mintát a templom faláról véve 80 évesen varrta ki a tájháznak. A vetett ágy mellett falvédő, kinek-kinek tehetsége szerint házi keresztszemes vagy vásári anyagból. A bölcső a bőséges gyermekáldáshoz közel az ágyhoz, hogy éjjel könnyebben kezelhető legyen. Jellemző a kétajtós szekrény alul-felül polccal. A sarokban vaskályha, a fűtésre. A kemence az elmúlt században fontos része volt a vidéki életnek. A középső részben ezért újjáépítettük és alkalmanként felfűtjük lángos vagy kenyérsütésre.


Tiszta szoba


Vidéken a napi élet jelentős része a konyhában folyt le, ezért itt sok praktikus dolog található egy helyen. Balra az ajtó mellett korabeli mosdóállványt találunk, lavorral és alatta vizes edényekkel. A komódon csuhéjból font kenyértartó. Érdemes figyelni alakjára, méretére. Ekkora kenyerekből sütöttek hetente 2-3 darabot egyszerre, az előbb látott bubos kemencében. A sarokban látható balra a földön a kelesztő kosár. Az előző napon dagasztóteknőben előkészített anyagot reggel a kendővel bélelt, lisztezett kosárba adagolták, a kendő sarkait ráhajtva tovább kelesztették a tésztát. Kora reggel a kemencébe befűtöttek és amikor kellően felmelegedett a hamut kikaparták az izzó darabokat oldalra széttolták és a lapos kenyérvető lapátra borított tésztát a kemencébe helyezték egymás mellé. 2-3 óra múlva a megsült kenyeret kiszedték a fa lapáton.
A konyhaszekrényben a 100 éves edények, falon a jellemző terítők üdítő, vicces feliratokkal. A karosláda, amely ülőrésze alatt tárolóhelyként szolgált. Mérete miatt gyakran használták alvóhelyként is. Hasonló célokat szolgálhatott szükség esetén az ágynak kihúzható asztal. Jobb oldalon a sarokban az állatok etetéséhez is használatos krumplitörő, zürbölő, majd a gyerekek etetéséhez, megőrzéséhez használt járóka látható. Minden ház kelléke a sámedli, hokedli és tároló, tulipános láda. A korabeli világítás eszköze a petróleum lámpa a falon.

Konyha



valódi melléképületek a hátsó udvarban. A paraszti udvarból a házi aprójószág mellett természetesen nem hiányozhatott a sertésól és gyakran az igavonónak is használt tehén vagy lóistálló. Az eke, vetőgép, járom az épület kert felőli oldalánál látható. A melléképületek főképpen az állatok és élelmük, szerszámok tartására szolgáltak. Ezeket az eszközöket igyekeztünk összegyűjteni és bemutatni a látogatóknak. A kubikus taligával sokan járták az országot építeni a szocializmusban a községből. A ló és tehéntartás eszközei mellett cserépedények, ivókancsók találhatók a tárlóban. Itt az állattartás és a mezőgazdasági munka biztosította a megélhetést a férfiaknak, ha nem ingáztak a fekete vonattal a vas és acél országának felépítésére.


Szerszámok


Az asszonyok a ház körüli munka mellett szőttek-fontak, a gyerekeket nevelték és keresztszemes kézimunkával egészítették ki a jövedelmet, hétvégén várták haza a férjüket. Akkoriban a felnőtt munkaképes férfiak vagy itthon a mezőgazdaságban dolgoztak vagy 10-12 órás vonatozás után hat napon át az ország közepén a vas és acél országának alapjait építették, gyakran kubikosként. A csűrben a szövés-fonás eszközei, lejjebb a lőcsös szekér, vetőgép, eke, borona és mezőgazdasági eszközök láthatók.

kertben budi, méhkaptár és a méhészkedés eszközei vannak elhelyezve. A kertet termelésre, rendezvényekre kívánjuk használni vagy nyári táborozásra kempingezni várjuk Önöket és gyermekeiket. Igényesebb látogatóinknak vendégházak kínálnak a községben szálláshelyet. Az út másik oldalán szemben található a látványtár.

A tájházzal szemben berendezésre kerül a látványtár, amely a cserépmúzeumot és az egyháztörténeti kiállítást a lámpamúzeumot, temetkezési emléktárgyakat foglalja magába. Dr Gulyás József nyugdíjas állatorvos, a Tarnanémeti Rendőrmúzeum alapítója fél évszázados gyűjtőmunkájának ismét egy jelentős részét adta át a községnek kiállításra, bemutatásra. Az út másik oldalán megtekinhető kifestett házban – a berendezett Vám, rendvédelmi és hadtörténeti kiállítás tárgyai után – közel 500 darab cserépedényből álló gyűjteményt a község lakóiból alakult lelkes csoport napokig tisztogatta, válogatta, restaurálta és a felújított családi házban kiállításhoz rendezte.


Látványtár háza


A melléképületek helyén további bemutatótermeket találunk. Eredeti terveink szerint itt a Büdy vár feltárásakor megtalált kincseket kívántuk, kívánjuk kiállítani. Az ásatások azonban pénz hiányában félbe maradtak. Feltárás közben kénytelenek voltunk belátni, ha nem követi párhuzamosan az állagmegóvás a munkákat több kárt okozunk, mint amennyi eredménye lesz a tevékenységünknek. A haszon azonban nem marad el, mert a vár feltárásával egyre csodálatosabban tárul elénk a múltunk egy darabja. Választ kaptunk a bejárat, a 3 vagy 4 bástya kérdésre és kiderült, hogy valóban fantáziarajz a Soós féle, vagy a kézimunkákon látható, hiszen a sarkokon található kőcsomók a fal omladékai, nem bástyák. Továbbra is reménykedünk a feltárás, felújítás megvalósíthatóságában és ebben sokat segít az idelátogatók öröme. Amíg nincs hazai kincs a tárlókba, addig több száz darabból álló lámpamúzeumot, külön a katolikus és református egyházi tárgyakból, papi ruhákból, bibliákból és imakönyvekből álló egyháztörténeti kiállítást tekinthető meg. Külön szobában helyi alkotók festményeit, faragásait tárjuk az érdeklődők elé.